DatsoPic 1.2 © 2007 by Andrey DatsoIndulás Dévára. Nagy kapkodás reggel. Mit, hova tegyünk? Úgy tűnik, sose leszünk készen, Anya és Ildi segít, ennek az az ára, hogy egy pár dolog itt marad. Végül 9-re elkészülünk. Anya megnyír. 10-kor telefonál Péter, hogy ½ 11-re itt vannak. Telefon Kovács Gábornak, Naszinak, és Ibolyának. A benzinkútnál, amikor odaérünk nincs senki. Végül mindenki odaér a fogadó, búcsúztató bizottságból, megérkezik Ibolya az apjával, mondja, vigyázzunk a lányára. Ezt persze mondania se kell. Nemsokára befut a trailer is, de nem látnak meg bennünket, és bekanyarodnak a SPAR parkolójába, pedig ezt el akartam kerülni

Életem nagy álma teljesült az idén nyáron! 15 éves korom óta járom a Marost, amikor apánk az első hajónkat, egy csodálatos kétpárevezőst elkészíttette nekünk. Azóta vágytam rá, hogy végigevezhessek rajta Romániától a szegedi torkolatig. Addig csak egyszer léptem át a határt a vízen, akkor sem jó szántamból. Két román katona úgy gondolta, szereznek maguknak néhány nap jutalom szabadságot, és elkaptak, amikor szerintük a román part közelében kajakozva megsértettem a határt. Négy óra múlva adtak vissza a magyar határőröknek, nehéz órákat szerezve ezzel nekem és családomnak, akik el sem tudták képzelni, mi történt velem.

DatsoPic 1.2 © 2007 by Andrey DatsoA „folyó, mint egy nagyobb terület élettere, sorsdöntő befolyást gyakorol annak fejlődésére. Meghatározza a parti lakosság életviszonyait, a települések helyét, formáját gazdálkodását és közlekedését” – írta Eperjessy Kálmán Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében című tanulmányában. Magyarország és Erdély kereskedelmében a Maros folyónak meghatározó szerepe volt, főleg a fa- és sószállításban.